Ezen a részen tájékozódhat a különböző tűzvédelmi feladatokról, eszközökről. A kérdések a partnereink által legtöbbször kérdezetteket sorolja fel. Természetesen nem minden témakört válaszolunk meg, kérdése esetén kérem írjon nekünk.

1, Hol szükséges tűzvédelmi szakember foglakoztatása, és végzettséggel?

9/2015 (III.25.) BM rendelet tartalmazza az gazdálkodó tevékenységet végzők részére a tűzvédelmi szakemberek foglalkoztatásának kötelezettségét, idejét, végzettség típusát.

  • Középszintű tűzvédelmi képesítésű személyt minimum havi 8 órában kell foglalkoztatni vagy megbízni, ha:
    • fokozottan tűz- és robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot állít elő, dolgozz fel, tárol, úgy hogy az együttesen, egyidejűleg a mennyiségük meghaladja az 1000 kg vagy 1000 litert, de legfeljebb 5000 kg vagy 5000 liter.
    • mérsékelten tűzveszélyes anyagot, terméket tárol, úgy hogy a szabadtéri és épületen belüli tárolási területek alapterülete meghaladja az 1000 m2, de legfeljebb 10000 m2
    • olyan épületrész, épületet üzemeltet, bérel:
      • amelyben tömegtartózkodásra szolgáló, de legfeljebb 500 fő befogadására alkalmas helyiség van
      • összesített befogadóképessége meghaladja az 500 főt, de legfeljebb 2000 fő
      • menekülésben korlátozott személyek tartózkodása történik, úgy hogy létszámuk meghaladja a 20 főt,de legfeljebb 100 fő
  • Felsőszintű tűzvédelmi képesítésű személyt kell foglalkoztatni vagy megbízni:
    • ha a területen létesítményi tűzoltóság működik (minimum heti 40 órában)
    • fokozottan tűz- és robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot állít elő, dolgozz fel, tárol, úgy hogy az együttesen, egyidejűleg a mennyiségük meghaladja az 5000 kg vagy 5000 litert (minimum havi 16 órában)
    • mérsékelten tűzveszélyes anyagot, terméket tárol, úgy hogy a szabadtéri és épületen belüli tárolási területek alapterülete meghaladja az 10000 m2 (minimum havi 16 órában)
    • olyan épületrész, épületet üzemeltet, bérel: (minimum havi 16 órában)
      • 500 főt meghaladó befogadóképességű helyiség található
      • összesített befogadóképessége meghaladja a 2000 főt
      • menekülésben korlátozott személyek tartózkodása történik, úgy hogy létszámuk meghaladja a 100 főt

Tűzvédelmi szabályzatot legalább középfokú tűzvédelmi végzettségű személy készíthet. Ahol a jogszabály felsőfokú végzettségű személy foglalkoztatását, megbízását írja elő, ott felsőfokú végzettségű személy készítheti a tűzvédelmi szabályzatot.

Más jogszabályokban előírtak szerint tűzvédelmi berendezések karbantartását, felülvizsgálatát, tervezését tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező személy végezheti. à tűzvédelmi szakvizsgák

Épületek tűzvédelmi műleírását tűzvédelmi tervező (mérnök, szakértő.. ) végezheti

Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv készítését és felülvizsgálatát tűzvédelmi szakértő vagy tűzvédelmi tervező készíthet.

A különböző szakterületek írhatnak elő kötelező tűzvédelmi végzettséget, ezért a felsorolás nem teljes, bővebb információért kérjük írjon nekünk.

2, Melyik anyag, készítmény sorolandó a fokozottan tűz és robbanásveszélyes, mérsékelten tűzveszélyes és a nem tűzveszélyes kategóriában?

Az EU által kiadott CLP rendeletben foglaltak szerint kell besorolni az anyagokat, készítményeket, termékeket. Ez legtöbbször egy címkézési módot is vonz magával.

A teljes listáért kérjük írjon nekünk.

3, Honnan tudom a befogadó képességét a területnek, helyiségnek?

Abban az esetben, ha az épület rendelkezik tűzvédelmi műleírással, akkor abban foglaltak az irányadóak. Ha nem rendelkezik vagy nem lelhető fel, akkor szükséges annak meghatározása, ha 50 fő feletti befogadóképességű helyiség található az épületben. Olyan épületek esetében mint pl.: egy raktár területileg és vészkijárati szám alapján a befogadó képesség meghaladja az 50 főt, de a dolgozói létszám ezt nem indokolja akkor az üzemeltetői nyilatkozat (vagy tűzvédelmi szabályozás ami tiltja) szükséges, hogy a területen tömegtartózkodás nem engedélyezett.

A tűzvédelmi rendeletben foglaltak szerint számítással, normatív értékek meghatározásával vagy számítógépes szimulációval lehet meghatározni.

A legbiztosabb módszer a számítás alkalmazása. A kiadott TvMI alapján figyelembe lehet venni a számítási módszernél az épület korát (használatba vétel ideje).

A kiürítés számítás készítését legalább középfokú tűzvédelmi végzettségű személy végezheti.

4, Mikor szükséges tűzvédelmi szabályzat és tűzriadó terv vagy Tűzvédelmi házirend?

30/1996 (XII.6.) BM rendelrt írja elő a tűzvédelmi szabályzat készítésének kereteit.

1996 évi XXXI tr 19 § a Tűzvédelmi szabályzat készítés kötelezettségét:

  • gazdálkodó tevékenységet végzők esetében, ha a munkavégzésben részt vevő családtagokkal együtt ötnél több munkavállalót foglalkoztatnak
  • az általuk üzemeltetett, bérelt épületrész, épület területén található olyan helyiség, amelynek a legnagyobb befogadóképessége meghaladja az 50 főt
  • kereskedelmi szálláshelyet üzemeltetnek

Tűzriadó tervet kell készíteni, ha:

  • ha az üzemeltetett, bérelt épületben, épületrészben:
    • menekülésben korlátozott személyek elhelyezésére, ellátására, kezelésére, nevelésére, oktatására, gondozására szolgál,
    • oktatási intézmény működésére szolgál, amelynek megengedett maximális befogadóképessége meghaladja az 50 főt,
    • tömegtartózkodás céljára szolgáló helyiséggel rendelkezik, vagy az épületrészen, épületen egyidejűleg 300-nál több fő tartózkodhat, vagy
    • 20-nál több férőhellyel rendelkező kereskedelmi szálláshellyel rendelkezik,
  • ha az üzemeltetett épület, épületrész:
    • olyan zenés szórakozóhely működésére szolgál, amely megengedett maximális befogadóképessége meghaladja az 50 főt, vagy
    • 1000 kg vagy 1000 liter mennyiséget meghaladó fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag – az üzemanyagtöltő állomásokon a kimérő szerkezetekhez kapcsolódó technológiai tartályokban tárolt üzemanyagot figyelmen kívül hagyva – előállítására, feldolgozására, tárolására szolgál, és az anyag robbanásveszélyes állapotban fordulhat elő.

Tűzvédelmi házirendet kell készíteni:

  • háromnál több építményszinttel rendelkező és tíznél több lakó- és üdülőegységet magában foglaló épületben, épületrészben

5, Mikor kell Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv?

Az épület használatbavételét követő 60 napon belül a tulajdonosnak kell elkészíttetnie, ha az épület:

  • az 5 szintesnél magasabb lakóépületek,
  • az 1000 m2-nél nagyobb közösségi épületek,
  • az 1000 m2-nél nagyobb ipari épületek,
  • a 3000 m2-nél nagyobb mezőgazdasági épületek,
  • a 2000 m2-nél nagyobb tárolási épületek,
  • speciális építménynek minősülő közúti alagút, valamint felszín alatti vasút vagy
  • az első pont kivételével felsorolt rendeltetésű meglévő épületek, ott meghatározott alapterületet meghaladó bővítése esetében.

6, TMMK, vagy TMMT?

TMMK: Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv

  • tulajdonos készítteti el
  • lényegében megfelel a tűzvédelmi műszaki leírásnak, de nem az, a tartalmi elemei azonosak
  • tűzvédelmi helyzetben történő változás esetén módosítani kell
  • elég terjedelmes
  • nem selejtezhető, a területen, épületben kell tartani

TMMT: Tűzvédelmi Műszaki és Mentési Terv

  • A területileg illetékes hivatásos tűzoltóság készíti el
  • rendeltben meghatározott esetekben szükséges az elkészítése (lista mikor kell)
  • max 2 oldal + alaprajz
  • beavatkozó egységek számára készül, gyakorlatozást is ebből végzik
  • Tűzvédelmi helyzetben történő változás esetén a tulajdonos/üzemeltetőnek jeleznie kell a tűzvédelmi hatóság felé a változást
  • Módosításokat a illetékes tűzvédelmi hatóság végzi

7, Mikor vagy hova kell tűzoltó készülék?

Általános esetben az OTSZ (54/2014 BM rendelet) alapján, de sok speciális terület ír elő konkrét tűzoltó készülék alkalmazását. Ezek külön jogszabályokban vagy szabványokban foglaltak. pl.: transzformátorházak (teljesítménytől függően) területén IIB típust ír elő a szabvány. Itt most az OTSz által előírt készülékeket tárgyaljuk.

Minden megkezdett 1 m2 alapterülethez kell tűzoltó készülék. Tűzszakaszonként, szintenként.

Az OTSZ a mellékletében alapterület szerint oltási egységet határoz meg (OE). pl.: 800 m2 hez 10 OE tartozik. 10 OE hez 34A tűzosztály.

Minden tűzoltó készüléken jelölve van a tűzosztály. A – szilárd anyag, B – éghető folyadék, C- éghető gáz, D- éghető fémek, E – éghető zsiradékok. Minden területnek a területen tárol, alkalmazott anyagok, termékek szerinti tűzosztálynak megfelelő készüléket kell alkalmazni.

Minden készüléknek a tűzosztálya mellett egy szám érték adja meg az osztály szerinti hatékonyságát. Az OTSZ ezt a hatékonyságot sorolja OE számokhoz. pl.: 34A – az 10 OE.

A számítást az alapterülettel kell kezdeni. Az összes alapterület pl.: 1600 m2, az 1000 m2-ig 12 OE és minden megkezdett 250 m2 további 2 OE, 600 m2 /250=2,4 azaz, 6 OE. Összesen 12+6=18 OE teljesítmény szükséges.

A 6 kg ABC porral oltó legtöbbször 34A és 183 B teljesítményű. a 34A az 10 OE, a 183B az 12 OE.

18 /12=1,5 azaz 2 db 6 kg ABC porral oltó szükséges a területre.

8, Mikor kell a tűzoltó készüléket karbantartani?

A tűzoltó készüléket üzemeltetői oldalról is kell ellenőrizni és tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező személynek kell karbantartania.

Üzemeltetői ellenőrzés negyedévente kell megtörténnie. ellenőrzési lista alapján, itt letölthető.

1 db készülék esetében nem kell nyílvántartást készíteni, de több készülék esetében szükséges. Sablon nyílvántartás itt érhető el.

A tűzvédelmi szakvizsgához kötött ellenőrzések lehetnek alap karbantartás, közép karbantartás és teljeskörű karbantartás. 20 éves időtartam után a készüléket le kell selejtezni. alapkarbantartást 1 évente kell elvégezni, Középkarbantartást gyártástól számított 5 évente, teljeskörű karbantartást (ez tartalmazza a közép karbantartást is) 10 évente.

9, Mikor kell tűzcsap? Milyen kötelező ellenőrzései vannak?

Az épület tűzvédelmi tervezője dönti el vagy hatósági előírás alapján szükség. Egyéb helyen ahol nincsen fali tűzcsap, föld feletti vagy föld alatti tűzcsap ott külön létesítés nem előírás.

Üzemeltető köteles félévente ellenőrizni a tűzcsapokat, nyílvántartást kell készíteni.

Tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező személy végzi a karbantartásokat. Évente kell a fali tűzcsapok esetében elvégezni. A föld feletti és föld alatti tűzcsapokat félévente kell elvégezni. Vízhozam méréssel.

A jelenlegi OTSZ föld feletti és föld alatti tűzcsapok esetében nem írja elő a szerelvény szekrények alkalmazását. Viszont azon a területen ahol ez létesítéskor előírás volt, ott szükséges elvégezni azok ellenőrzéseit is.

A tűzcsapok tömlőit 5 évente nyomáspróba alá kell vonni. Függetlenül attól, hogy lapos vagy alaktartó. A tűzcsap szerelvényeit is nyomáspróba alá kell vonni. A nyomáspróba meglétét jól láthatósan jelölni kell.

10, Mikor kell a tűzjelző rendszert karbantartani?

Félévente és évente. szakvizsgához kötött tevékenység.

Évente kell az összes érzékelőt ellenőrizni és a vezérléseket kell legalább félévente ellenőrizni. A tűzjelző rendszer minden elemét ellenőrizni kell, illetve a vezérlési kontaktokat is. Nem azt hogy jól működik, hanem hogy a tűzjelző kiadja a megfelelő jelet.

Üzemeltetői ellenőrzések: 1 nap, 1 hónap, negyedév

11, Tűzvédelmi berendezések karbantartása, üzemeltetői ellenőrzése mikor kell?

54/2014 Bm rendelet utolsó melléklete részletesen és egyértelműen tárgyalja ezért ezt nem írjuk le. bármi kérdés esetén itt írhat nekünk.

12, Mikor kell tűzvédelmi oktatást végezni, illetve ki végezheti?

Minden dolgozónál kell, belépésekor és a szabályzásban foglaltak szerinti ismétlődéssel. Az ismétlődés általában 1 év. Ott ahol a jogszabály 1, pont előírja a tűzvédelmi szakember foglalkoztatását neki kell az oktatást végezni, használhat oktatási segédet, de akkor is a segédet ki kell oktatnia. A oktatást dokumentálnia kell. És legalább 5 évig megőrizni.

Az oktatásnak a terület ismérveiről kell szóljon, azaz a szabályzásból kell oktatást tartania.

13, Mikor és hogyan kell Tűzriadó gyakorlatot tartani?

Ott ahol a jogszabály előírja a tűzriadó terv készítését, 1 évente kell a gyakorlatot megtartani. A tervben foglalt feladatok gyakorlásával.

A gyakorlatot az illetékes tűzvédelmi hatóság felé 14 nappal a gyakorlat napja előtt be kell jelenteni, az esetleg hatósági jelenlét miatt. Ebben az esetben ők, csak szemlélők, ellenőrzik a gyakorlat hitelességét. Természetesen nem minden esetben jelennek meg, és erről értesítést nem adnak.

Olyan esetekben, mikor bérelt a terület, azaz egy épületben több bérlő is van, és a bérlőkre nem kötelező a tűzriadó terv készítés, de a teljes létesítményre, vagy épületre igen, akkor a bérlőnek is részt kell vennie a gyakorlaton és az épület/létesítmény tűzriadó tervében foglaltak végre kell hajtania. Ezért a bérbeadónak kell a tűzriadó tervet részükre oktatni és szükség esetén a gyakorlaton koordinációs feladatokat ellátni.

14, Mi az a Tűzvédelmi üzemeltetési napló?

Lényegében a OTSZ utolsó mellékletében foglalt tűzvédelmi berendezésekre előírt karbantartások, üzemeltetői ellenőrzések nyílvántartása.

Fel kell benne tüntetni a jogosult személyeket az üzemeltető részéről, változás követéssel. azon személy (ek) aki(k) az üzemletetői ellenőrzéseket végzik, dokumentált oktatással kell bizonyítsák, hogy a feladatokat ismerik.

15, Mit kell jelölni, és hogyan, hova kell utánvilágító jelzés?

Biztonsági jelet és tűzvédelmi jelet különböztetünk meg. ezen belül vannak helyek ahova utánvilágító (luminescens, fény hatására a felület feltöltődik és a fény elvétele után egy bizonyos ideig visszaadja a fényt, legtöbbször zöld vagy piros) jel kell.

Hova milyen jeleket kell tenni, itt töltheti le.

Bármi kérdés merülne fel kérem írjon nekünk itt, és 24 órán belül válaszolunk.